Mik azok a hívásvégződtetési díjak? Kinek és mennyit kell fizetnie?
A hálózattal rendelkező iparágakban (pl. gáz-, vagy áramszolgáltatás), így a távközlésben is jelentős piaci szerepe van az egyes hálózatok összekapcsolásának. Ahhoz, hogy két piaci szereplői összeköttetést tudjanak kialakítani (pl. egy Yettel előfizetéssel rendelkező felhasználó felhívjon egy Telekomost) a két hálózat összekapcsolására, a hálózatok üzemeltetőinek együttműködésére van szükség. Azon szolgáltatók, akik kiépítették, és fenntartják a hálózatot, jogosan tartanak igényt arra, hogy más piaci szereplők megfizessék a hálózatuk használatának díját. Ahhoz, hogy a végfelhasználók számára teljes körű, de egyszerű szolgáltatást nyújtson a szolgáltató, a felhasználók számára egykapus módon biztosítja, hogy a világon bármely számot felhívhassanak anélkül, hogy azon szolgáltatókkal is szerződést kötnének, amelyek hálózatát a hívás során használják. A saját szolgáltatónk tehát gondoskodik arról, hogy a sok-sok hálózat bármelyikét használhassuk úgy, hogy jogi viszonyban csak vele állunk. A telekommunikációs szolgáltató azonban a többi piaci szereplő számára megfizeti a hálózatuk használatának díját, ezt a szolgáltatók közötti elszámolási költséget nevezzük hívásvégződtetési díjnak.
Magyarországon megkülönböztetünk mobilhálózati és vezetékes távközlési hálózatban végződtetett hívásokra vonatkozó hívásvégződtetési díjakat.
1997-ig hatóságilag szabályozott végződtetési díjak voltak érvényben, 1998 és 2003 között viszont a mobil szolgáltatók szabadon határozhatták meg azokat. 2002-ben a szabályozatlan díjak átlagosan 38 Ft/perc körüliek voltak mindhárom mobilszolgáltató esetében. A Hírközlési Felügyelet Hírközlési Döntőbizottsága (HDB) 2003 novemberében hozott egy határozatot, melyben szabályozta a vezetékes hálózatból mobilhálózatba érkező hívások csúcsidei és nem csúcsidei végződtetési díjait (először csak a Westel esetében). A 2004-ben megalakult NHH az összekapcsolási díjakat tovább csökkentette, valamint kiterjesztette azt a Pannonra, és később a Vodafone-ra. Az utóbbi évtized folyamán a vezetékes és a mobil végződtetési díjak is fokozatosan csökkentek. Utóbbiak még ma is magasabbak, mint a vezetékesek, amelynek oka az országosan kiépített hálózatok megtérülési idejével magyarázható.
Az Európai Parlament nem titkolt célja, hogy a végződtetési díjak egyszer megszűnjenek, amivel majd az egyesült államokbeli helyzethez hasonló áll elő. Ezért 2022-től az Európai Bizottság az Unió egészében egységes maximális mobil hívásvégződtetési díjat és az Unió egészében egységes maximális vezetékes hívásvégződtetési díjat rendeletben rögzíti (Euróban megadva). A díjakat helyi devizában évente aktualizálni kell. 2023-ban hazánkban az NMHH által meghatározott alábbi maximáis hívásvégződtetési díjak alkalmazhatók:
- Vezetékes hívásvégződtetési díj: 0,288 Ft/perc
- Mobil hívásvégződtetési díj: 1.646 Ft/perc
Jelenleg az SMS végződtetési díjak nincsenek hatóságilag szabályozva. Mindhárom szolgáltató 14,40 Ft-ot kér egy belföldi SMS végződtetésre, annak ellenére, hogy a tényleges önköltség ennek a töredéke. Amíg a szabályozás nélküli állapot áll fenn, az ügyfelek által fizetett díjak nem fognak érdemben ez alá menni. Ez természetesen jelentősen kihat a piac fejlődésére is.
Miképp hat az hívásvégződtetési díj változása a piaci árakra?
Ha tömören kell megválaszolni, azt mondjuk, sehogy, hiszen a szolgáltatóknak ez ugyanúgy jelenik meg költségként az egyik, mint bevételként a másik oldalon. Azonban vannak olyan szolgáltatások és esetek, amikor az összekapcsolási díj csökkenésnek közvetlen hatása lehet a piacra. Ide tartoznak azon szolgáltatások, amelyek egyirányú (kimenő) forgalmat bonyolítanak, és bejövő forgalom nincs, vagy elenyésző (pl. GSM adapterek), hiszen ilyenkor a szolgáltatók kiadása csökken, bevételük azonban nem változik (ti. nulla). Ennek eredménye az is, hogy az elmúlt évtizedben a GSM adapterek száma rohamosan csökkent, hiszen a mobilhívások terén eddig versenyhátrányban lévő vezetékes szolgáltatók a mobilszolgáltatókéhoz hasonló mobilirányú percdíjat tudnak kínálni, amely az alternatív műszaki megoldások visszaesését eredményezi.